Feladatok | Díjazottak | Előző év | Következő év

Szatmárnémeti • 2010
19. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny


A verseny kiadványának előszava:

A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny ötletét 1991-ben Bencze Mihály brassói matematikatanár fogalmazta meg a szegedi Rátz László Vándorgyűlésen. Az első verseny megrendezését Oláh György komáromi matematikatanár vállalta. A verseny célja kettős: egyrészt szakmai megmérettetés a matematikát magyarul tanuló középiskolás diákok számára, másrészt a több ország határain átívelő magyar kultúra alaposabb megismerése, ápolása.

E kettős cél érdekében a versenyt minden második évben Magyarországon, a közbeeső években a szomszédos országokban rendezik.

A különböző országok matematikatanterve nagyon sok lényeges vonatkozásban különbözik. Nemcsak a tartalmak különböznek, hanem országonként radikálisan más a tantervek felépítése mögötti koncepció, a végső elbírálási követelményrendszer, a tanítás teljes célrendszere. Emiatt a versenybizottságnak igen nehéz feladata van minden évben, mert a beérkező javaslatok alapján olyan feladatsorokat kell kidolgoznia, amelyek egyrészt esélyegyenlőséget biztosítanak a különböző régiók diákjai számára, másrészt mégis tükrözik azt a sokszínűséget, pluralizmust, amely a versenyen résztvevő régiók matematikaoktatását jellemzi. Az egyensúlyt eltalálni, sőt egyáltalán a tűréshatárokon belül megközelíteni, nehéz. Természetesen ennek az egyensúlynak minden évben másfajta megközelítését, vetületét tapasztalhattuk. Talán egy nemzetközi zsűri, amelyben minden régió képviselve van, jobb megközelítést találna.

A XIX. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny alkalmából igyekeztünk olyan feladatokat válogatni, amelyek több különböző ötlettel, módszerrel is megoldhatók. Így a feladatok szerzői által javasolt megoldások mellé, sok esetben, alternatív megoldásokat, megjegyzéseket mellékeltünk annak érdekében, hogy rávilágítsunk a tantervek különbözőségéből fakadó szemléletmódbeli különbségekre. Ugyanakkor azonkívül, hogy a feladatsorokon belül igyekeztünk nemcsak nagyon nehéz, hanem közepes nehézségű és könnyű feladatokat kiválasztani, azt is szempontnak tekintettük, hogy a különböző évfolyamok feladatsorai közt is legyen valamilyen nehézségi, mélységi rangsor, ami a felhasznált matematikai eszközöket, ötleteket illeti.

A versenyre nagyon sok javasolt feladat érkezett, ezért előbb egy előválogatást tartottunk, amely során kiválogattuk azokat a feladatokat, amelyekről azt gondoltuk, hogy az általunk választott szempontok szerint bekerülhetnek a versenyre. A tényleges feladatsorokat egy második fordulóban állítottuk össze, ahol figyelemmel követtük a feladatok nehézségét, szépségét, a régiók reprezentálását, valamint az alternatív megoldások létezését. Azokból a feladatokból, amelyek végül nem kerültek be a versenyre, egy rövid ízelítőt tartalmaz jelen kiadványunk utolsó paragrafusa. Ide azokat a feladatokat válogattuk be, amelyeket nagy előszeretettel betettünk volna a versenyre, de valamilyen szempont miatt (ami sok esetben az adott feladattól teljesen független volt) kénytelenek voltunk mégis kivenni.

Bár tudatában vagyunk annak, hogy az egyensúlyt mi sem értük el, reméljük, hogy a XIX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny szakmai szempontból teljes mértékben szolgálja az 1991-ben megfogalmazott és időközben kiegészített célokat. A Komáromban rendezett I. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny többszörös díjazottjaként bízom abban, hogy az idei verseny résztvevői közül minden régióban kikerülnek olyan szakemberek, akik 20 év múlva a XXXIX. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyre sokkal jobb feladatsorokat állítanak össze.
András Szilárd, Kolozsvár