Az 5. Nemzetközi Magyar Matematika Versenynek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium volt a házigazdája. A rendezvény megszervezésének irányítását Felszeghy Elemér iskolaigazgató és Kovács Lajos matematika tanár vállalták magukra.

A Hargita megyéhez tartozó Székelyudvarhely az Erdélyi-medence délkeleti részén, a Nagyküküllő folyása mentén fekszik. Neve először az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepelt Vduorel alakban. Mezővárosi rangját már Mátyás király korában, 1485-ben oklevél említi.Nevében a "Székely-" előtagot először Bethlen Gábor fejedelem használta 1613-ban. Székelyudvarhelyen több ízben tartottak székely nemzetgyűlést és székely hadiszemlét , itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya,főkirálybírája. Itt oldották meg Székelyföld peres ügyeit 1562-ig.A XVI. században hozzácsatoltak több közel eső falut, így a vidék kézműipari, kereskedelmi és művelődési központjává vált, ahogy 1702-ben Lakatos István nevezi, "az egész Székelyföld fővárosává".

Udvarhelyt gyakran "iskolavárosnak" is szokták nevezni . Római katolikus gimnáziuma- a Tamási Áron Gimnázium elődje- 1593-ban, református kollégiuma 1670-ben, az állami főreáliskola 1871-ben létesült. Ma a városban 10 középfokú iskola működik.

A Tamási Áron Gimnázium elődjében az 1850-es évekig latinul tanítottak, majd áttértek a magyar oktatási nyelvre. Az iskola épületei mind a Szent-Miklós hegyen álltak. Itt épült a kinőtt épületek helyén 1909-10 között a mai szecessziós iskolapalota. Az új iskolában kezdte meg tanulmányait a farkaslaki származású Tamási Áron, aki 1910-18 között végezte itt a gimnáziumot. A gimnázium 1990 óta viseli nevét.

A rendezvényen 1996. március 29-e és április 2-a között 21 délvidéki, 69 erdélyi, 36 felvidéki, 7 kárpátaljai és 63 magyarországi diák vett részt. Az ünnepélyes megnyitón a szervezők mellett Ferenczy Ferenc polgármester, Bencze Mihály a zsűri elnöke, Toró Tibor atomfizikus és Kányádi Sándor költő a város díszpolgárai köszöntötték a megjelenteket.

A szabadidős programot két kirándulás tette emlékezetessé. Az egyik Parajdon keresztül Marosvásárhelyre vezetett, ahol többek között lehetőség nyílt a Teleki-könyvtár és a Bolyai-emlékmúzeum megtekintésére. A résztvevők kegyelettel adóztak Bolyai Farkas és Bolyai János sírjánál. A másik kirándulás Csíksolymó érintésével Erdély egyik természeti kincséhez, a Békás-szoroshoz vezetett.

A megnyitón és esténként színvonalas kulturális műsorok színesítették a rendezvényt.

Közreműködtek a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanulói; a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Camerata kórusa, vezényelt: Orosz Pál József ; a bögözi Schola Cantorum régizene együttes; a Pipacsok Néptáncegyüttes, a Tamási Áron Gimnázium néptáncegyüttese és az Üszkürü Együttes.

A találkozón az alábbi előadások hangzottak el:

• Balázs Márton (Kolozsvár): Valós egyenletek valós gyökeinek közelítő kiszámításáról
• Bódi Béla (Debrecen): Az egyenletek megoldása gyökjelekkel
• Finta Béla (Marosvásárhely): Erdős Pál egyik síkgeometriai sejtéséről és hasonló geometriai egyenlőtlenségekről
• Finta Zoltán (Kolozsvár): Megjegyzések egy versenyfeladattal kapcsolatban
• Kántor Sándor (Debrecen): Nemkorlátos poliéderek végszerű egyszerűsége
• Kántor Sándorné (Debrecen): A Középiskolai Matematikai Lapok első megoldóiról
• Kassay Gábor (Kolozsvár): A kétszemélyes mátrixjátékokról
• Rendi Béla (Temesvár-Debrecen): A katasztrófaelméletről
• Toró Tibor (Temesvár): Bolyai János és Albert Einstein álmainak megvalósulása felé
• Deák Imre (Székelyudvarhely): Mértani haladványok alkalmazásai