Feladatok | Díjazottak | Előző év | Következő év

Vác • 1993
2. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny



"... már most nem durva erővel, hanem műveltséggel kell
 igyekeznünk kitűnni, s lehet nem csak elérnünk, hanem el is
 hagynunk más már régóta messze előre rugaszkodott
 nemzeteket, azoknak dicső példát adván
..."
Bolyai János

A komáromi rendezvény nem maradt egyedül: 1993 áprilisában a váci Boronkay György Műszaki Középiskola adott otthont a II. Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek. A zsűri elnökének Reiman Istvánt kérték fel, a versenyen 219 tanuló mérte össze tudását.

Vác, a Duna partján elterülő város Pest megye harmadik legnagyobb települése, évezredek óta lakott hely. Az I. Géza alatt alapított Váci Egyházmegye központja, a történelmi Magyarország egyik kulcsfontosságú települése. A tatárjárás alatt a mongolok lerombolták a városi épületek nagy részét, ezután IV. Béla német telepesekkel népesítette be Vácot. A török pusztítás a békés idők fejlődésének vetett véget: többszöri ostrom után Vác török kézre került, és az 1686-os hadjárattal lett csak ismét Magyarország része.

A város ezután ismét gyors fejlődésnek indult, és az 1731. évi tűzvész ellenére is 1800 körülre kialakult a barokk városközpont. 1764-ben Mária Terézia látogatására itt építették meg az ország egyetlen Diadalívét. Az első vasútvonal 1846-os megnyitása után nem sokkal a szabadságharcban is fontos szerep jutott Vácnak, két csata is folyt itt. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés itt sem maradt el; csakúgy, mint szerte az országban, itt is kialakult a polgári élet minden szükséges feltétele.

Az 1950-es évektől az egyházi központ háttérbe szorult a bányavárossal szemben: a beáramló munkásság igényének kielégítésére itt is lakótelepek épültek. Vác legszebb épületei zömmel egyháziak: a klasszicista székesegyház, a püspöki palota, különböző szerzetesrendek, mint a piaristák és a ferencesek rendházai, de itt található a Siketnémák Országos Intézete is.

A Boronkay György Műszaki Középiskola első tanévét 1950-ben kezdte 21. sz. Általános Gépészeti Technikum néven. Az első évben 138 diák járt az iskolába. Ezután néhány évi folyamatos költözés után a váci gimnázium épületében találtak otthonra, és 1955-ben felvették Lőwy Sándor nevét. 1973-ra a technikusi képzés átszervezéséből adódóan a név ismét változott: Lőwy Sándor Gépipari és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskolának hívják innentől az intézményt.

1978 és 1982 között beindult az iskolában a műszer- és villamosipari képzés is. A rendszerváltás környékén a műszaki képzés még inkább kiteljesedett és kiegészült a modern szakmák műveléséhez elengedhetetlen készségek oktatásával is, és az iskola felvette Boronkay György nevét. A középiskola és gimnázium a magyarországi matematikai tehetséggondozás egyik fontos intézménye, tanulói rendszeresen részt vesznek a különböző megyei és országos matematikai versenyeken, ahol szép eredményeket érnek el.

A találkozón az alábbi előadások hangzottak el:

  • Benkő József (Brassó): Az integrál fogalmának fejlődése
  • Csorba Ferenc (Győr): Egyenlőtlenségek
  • Pálmai Lóránt (Budapest): Geometriai problémák
  • Weszely Tibor (Marosvásárhely): A Bolyai-geometriáról
  • Róka Sándor (Nyíregyháza): Geometriai problémák megoldása vektorokkal
  • Mészáros József (Galánta): Tallózások
  • Bencze Mihály (Brassó): Egyenlőtlenségek
  • Oláh György (Komárom): Vegyes feladatok
  • Hortobágyi István (Budapest): Kombinatorikus geometriák
  • Ambrus András (Budapest): Problémamegoldási stratégiák