Versenyek

Feladatok, megoldások, eredmények, beszámolók

2019 • Marosvásárhely

2018 • Kaposvár

Feladatok és megoldások

Eredmények

2018. március 14-18. időben a kaposvári Táncsics Mihály gimnázium szervezte a XXVII. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt.

2017 • Somorja

Feladatok és megoldások

Eredmények

A Somorján megrendezett XXVI. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny március 23-tól 27-ig tartott.

Matematika, ami összeköt

2016 • Budapest

2015 • Szabadka

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A verseny oldaláról:

"A Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt 1992 óta rendezik meg azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence magyar anyanyelvű diákjai összemérhessék tudásukat. Helyszíne évenként változik, minden második évben valamely határon túli magyarlakta területen szervezik meg. E rangos nemzetközi megmérettetést három fontos tényező mozgatja és köti össze: az anyanyelv, a matematika szeretete és tisztelete, valamint a találkozókon születő vagy megerősödő barátságok. A Nemzetközi Magyar Matematika Verseny lehetőséget ad az egységes magyar matematikai nyelv megteremtésére, a szabadidős programjának szerves részét képező kirándulások pedig alkalmat adnak a különböző országok magyarlakta tájainak, kultúrájának, történelmének és szokásainak megismerésére."

2014 • Csíkszereda

2013 • Győr

Feladatok és megoldások

Eredmények

A 22. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt a győri Krúdy Gyula Középiskola és a Révai Miklós Gimnázium szervezte 2013. március 14-18. között.

2012 • Kecskemét

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A 21. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium szervezte március 14-18. között.

Részlet a verseny honlapjáról:

"2012 márciusában iskolánk rendezi a XXI. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt.

1991-ben a matematikatanárok Rátz László Vándorgyűlésén Bencze Mihály brassói és Oláh György révkomáromi tanárok felvetésére a határon túli és a magyarországi tanárok közösen elhatározták, hogy a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások számára a kapcsolattartás és matematika tudásuk összehasonlítása céljából egy közös matematikai rendezvénysorozatot hoznak létre.

Oláh György elvállalta, hogy az első versenyt Révkomáromban rendezik meg, ezen a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék és az anyaország meghívott csapatai vettek részt.

A rendezvényről világhírű tudósaink, Teller Ede és Erdős Pál is értesültek, és azt szakmailag és erkölcsileg is támogatták.

A versenyen minden évben kb. 300 fő vesz részt, 180 határon túli és 120 magyarországi diák és tanár.

Az eddigi helyszínek időrendi sorrendben:

  • 1992 Révkomárom (Felvidék) 1993 Vác
  • 1994 Ungvár (Kárpátalja) 1995 Paks
  • 1996 Székelyudvarhely (Erdély) 1997 Kaposvár
  • 1998 Szabadka (Délvidék) 1999 Debrecen
  • 2000 Dunaszerdahely (Felvidék) 2001 Nagykanizsa
  • 2002 Sepsiszentgyörgy (Erdély) 2003 Eger
  • 2004 Nagydobrony (Kárpátalja) 2005 Miskolc
  • 2006 Zenta (Délvidék) 2007 Szeged
  • 2008 Kassa (Felvidék) 2009 Gyula
  • 2010 Szatmárnémeti (Erdély) 2011 Bonyhád

A versenyt felváltva az anyaország, és valamelyik régió rendezi. A rendezvény négy napos, alapvető célja, hogy a Kárpát-medencében élő, magyar nyelvű oktatásban részt vevő diákok és tanárok számára matematikai szakmai találkozót és továbbképzést biztosítson, tegye lehetővé a különböző régiók szakirodalmának cseréjét, a diákok összemérhessék és kiegészítsék tudásukat, a résztvevők megismerkedjenek egymással, kapcsolatokat hozzanak létre és később ápolják azokat, ezúton is hozzájárulva az öt régió magyarságának összekapcsolásához, nemzettudatának és lelki összetartozásának erősítéséhez.

A résztvevőket a határon kívüli régiókban válogatóversenyeken választják ki, Magyarországról a tanulmányi versenyek legeredményesebb iskolái és diákjai vehetnek részt a versenyen. Így elmondhatjuk, hogy a magyar nyelvű matematikaoktatás legmagasabb szintű versenye a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. Hatása érezhető a magyar nyelvű matematikaoktatás fejlődésében.

A rendezvény programja jórészt hagyományos, a verseny mellett lehetőséget nyújt a határon túli és az anyaországbeli fiatalok közös programjaira, magas szintű szakmai előadásokra, kulturális rendezvényekre, a város és Magyarország Kecskeméthez közeli területeinek bemutatására. Így terveink szerint Kecskemét mellett a határon túli diákokat érdeklődésük alapján egy-egy kirándulás keretében elvisszük Ópusztaszerre vagy egy Bács-Kiskun megyei körútra is.

A rendezvény tervezett programja megtalálható a Program menüpontban. Természetesen ez a lehetőségek és a igények függvényében még változhat.

A versenyhez két kiadvány is kapcsolódik, az egyik a program füzet, és egy – terveink szerint elektronikus – kiadvány, amely a verseny feladatait, megoldásait és eredményét tartalmazza.

Ez a rendezvény rendkívül fontos szerepet tölt be a magyar-magyar kapcsolatokban és a Kárpát-medence tehetséggondozásában, matematikatanításában. A résztvevő diákokon és tanáron túl ennek sokszorosa kerül a versennyel kapcsolatba, hiszen a határon túli területekről válogató versenyek után jutnak ide a legjobbak. A felkészülés során több ezer tanuló használja a korábbi versenyek feladatait, ötleteit és több száz tanár válogat a rendszeresen publikálásra kerülő rendkívül színvonalas anyagból.

Úgy gondoljuk, a program hagyományai, jelentősége, a határon túli és anyaországbeli diákok és pedagógusok találkozása, szakmai eszmecseréi és szabad beszélgetései erősítik a nemzeti összetartozás érzését, lehetőséget adnak egymás jobb megismerésére, és arra is, hogy a határon túli magyar diákok az országot élményszerűen ismerjék meg, miközben matematikából versenyeznek."

2011 • Bonyhád

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

Részlet a verseny honlapjáról:


A XX. verseny

2011 március 11-től 15-ig iskolánk, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium rendezte a XX. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. A rendezvényen 219 meghívott diák és 80 tanár vett részt. A XX. versenyre kiadványt és CD-t készítettünk az elmúlt 20 év rendezvényeiről.

11-én este Potápi Árpád Jánost Bonyhád polgármesterét, az országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökét fogadtuk, aki bemutatta a város történetét és jelenét, ill. a verseny jövőjéről tárgyalt a résztvevő tanárokkal, biztosítva őket, hogy az ország jelenlegi vezetése magáénak érzi ezt a fontos rendezvényt.

12-én az ünnepélyes megnyitón rendkívül színvonalas kulturális műsor köszöntötte a résztvevőket. A verseny két kezdeményezője, Bencze Mihály brassói és Oláh György révkomáromi tanárok miniszteri elismerő oklevelet kaptak kiemelkedő színvonalú tanári munkájukért és a magyar-magyar kapcsolatok ápolásáért. Délután Lackovich Miklós professzor úr az ELTE tanszékvezetője tartott a diákok és a tanárok számára egyaránt érdekes szakmai előadást. Ezután, kihasználva azt a páratlan lehetőséget, hogy a Kárpát medence matematika tehetséggondozásában legkiválóbb tanárok közül 80, és a felsőoktatás néhány elhivatott képviselője is jelen volt, a tehetséggondozás aktuális kérdéseiről és feladatiról tartottunk konferenciát. Javaslatokat fogalmaztunk meg a tanárképzés és továbbképzés, a tehetségfejlesztés sürgető, ill. távlati feladatairól. Ezeket eljuttatjuk az oktatásirányítás képviselőihez. Este a pécsi UniCum Laude énekegyüttes koncertje nyújtott kikapcsolódást.

A rendezvény szokásrendje szerint a 3. napon volt a verseny. Négy évfolyamon 219 tanuló írt négy órás versenydolgozatot. A feladatokat a tanárok által az öt régióból beküldött javaslatok közül kéttagú zsűri: Szoldatics József középiskolai tanár és Tuza Zsolt tanszékvezető egyetemi tanár válogatták. Délután a tanárok javították a feladatokat. Nem volt könnyű munka a 720 feladat sokféle megoldásának értékelése. Két évfolyamon csak a maximális 60 pontos teljesítménnyel, a másik kettőn is 59, ill. 58 pontos eredménnyel lehetet nyerni. Este a tanárok egy szekszárdi borkóstolón vettek részt, a diákok délután a SHEKET együttes koncertjén, este bálon pihenhették ki a délelőtti verseny izgalmait.

A 4. napon kirándulásokon ismerkedhettek a régióval a diákok és a tanárok, Paks-Kalocsa, Szekszárd-Kalocsa, és Pécs helyszíneken .

Március 15-én volt a verseny záróünnepélye és eredményhirdetése. Az ünnepi műsor ezúttal március 15-éhez kapcsolódott Ferencz Orsolya énekművész emlékezetes közreműködésével. Az eredményhirdetésen Tuza Zsolt professzor úr értékelte a tanulók teljesítményét, majd 133 tanuló részesült dicséretben, vagy díjban és a hozzá tartozó értékes jutalomban. Kiemelést érdemel, hogy a 9-11. évfolyamon I. és II. díjas 18 diák, és 9 tanár brüsszeli Európa parlamenti jutalomúton vehet részt. Tabajdi Csaba az Európa Parlament S&D frakciójának tagja 2, Gál Kinga néppárti EP képviselő jóvoltából 25 látogatást tudtunk adni különdíjként. Gál Kinga képviselőasszony videoüzenetben köszöntötte a verseny résztvevőit.

Sikeres, a XX. alkalomhoz méltó versenyt rendezett a bonyhádi gimnázium és annak matematika tehetséggondozó alapítványa. Az iskola és az alapítvány is hálásan köszöni mindazon intézmények, cégek és magánszemélyek segítségét, akik nagylelkű támogatásukkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.

Dr. Katz Sándor

a verseny szakmai szervezője

2010 • Szatmárnémeti

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A verseny kiadványának előszava:

A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny ötletét 1991-ben Bencze Mihály brassói matematikatanár fogalmazta meg a szegedi Rátz László Vándorgyűlésen. Az első verseny megrendezését Oláh György komáromi matematikatanár vállalta. A verseny célja kettős: egyrészt szakmai megmérettetés a matematikát magyarul tanuló középiskolás diákok számára, másrészt a több ország határain átívelő magyar kultúra alaposabb megismerése, ápolása.

E kettős cél érdekében a versenyt minden második évben Magyarországon, a közbeeső években a szomszédos országokban rendezik.

A különböző országok matematikatanterve nagyon sok lényeges vonatkozásban különbözik. Nemcsak a tartalmak különböznek, hanem országonként radikálisan más a tantervek felépítése mögötti koncepció, a végső elbírálási követelményrendszer, a tanítás teljes célrendszere. Emiatt a versenybizottságnak igen nehéz feladata van minden évben, mert a beérkező javaslatok alapján olyan feladatsorokat kell kidolgoznia, amelyek egyrészt esélyegyenlőséget biztosítanak a különböző régiók diákjai számára, másrészt mégis tükrözik azt a sokszínűséget, pluralizmust, amely a versenyen résztvevő régiók matematikaoktatását jellemzi. Az egyensúlyt eltalálni, sőt egyáltalán a tűréshatárokon belül megközelíteni, nehéz. Természetesen ennek az egyensúlynak minden évben másfajta megközelítését, vetületét tapasztalhattuk. Talán egy nemzetközi zsűri, amelyben minden régió képviselve van, jobb megközelítést találna.

A XIX. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny alkalmából igyekeztünk olyan feladatokat válogatni, amelyek több különböző ötlettel, módszerrel is megoldhatók. Így a feladatok szerzői által javasolt megoldások mellé, sok esetben, alternatív megoldásokat, megjegyzéseket mellékeltünk annak érdekében, hogy rávilágítsunk a tantervek különbözőségéből fakadó szemléletmódbeli különbségekre. Ugyanakkor azonkívül, hogy a feladatsorokon belül igyekeztünk nemcsak nagyon nehéz, hanem közepes nehézségű és könnyű feladatokat kiválasztani, azt is szempontnak tekintettük, hogy a különböző évfolyamok feladatsorai közt is legyen valamilyen nehézségi, mélységi rangsor, ami a felhasznált matematikai eszközöket, ötleteket illeti.

A versenyre nagyon sok javasolt feladat érkezett, ezért előbb egy előválogatást tartottunk, amely során kiválogattuk azokat a feladatokat, amelyekről azt gondoltuk, hogy az általunk választott szempontok szerint bekerülhetnek a versenyre. A tényleges feladatsorokat egy második fordulóban állítottuk össze, ahol figyelemmel követtük a feladatok nehézségét, szépségét, a régiók reprezentálását, valamint az alternatív megoldások létezését. Azokból a feladatokból, amelyek végül nem kerültek be a versenyre, egy rövid ízelítőt tartalmaz jelen kiadványunk utolsó paragrafusa. Ide azokat a feladatokat válogattuk be, amelyeket nagy előszeretettel betettünk volna a versenyre, de valamilyen szempont miatt (ami sok esetben az adott feladattól teljesen független volt) kénytelenek voltunk mégis kivenni.

Bár tudatában vagyunk annak, hogy az egyensúlyt mi sem értük el, reméljük, hogy a XIX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny szakmai szempontból teljes mértékben szolgálja az 1991-ben megfogalmazott és időközben kiegészített célokat. A Komáromban rendezett I. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny többszörös díjazottjaként bízom abban, hogy az idei verseny résztvevői közül minden régióban kikerülnek olyan szakemberek, akik 20 év múlva a XXXIX. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyre sokkal jobb feladatsorokat állítanak össze.

2009 • Gyula

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

Részlet a verseny honlapjáról:

Nagy örömömre szolgál, hogy Gyulán köszönthetem a XVIII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen résztvevő diákokat, tanárokat és a szervezőket.

A magyar kreatív gondolkodás egyik zászlóshajója a magyar matematika.

A magyar diák a környező országok közül bármelyikben is éljen, meríthet a világhírű magyar matematika gazdag kincsestárából, valamint a román, a délszláv, a szlovák és más népek matematikai hagyományaiból is. Nagyjai példaképei az ifjú generációnak.

A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanárainak köszönhetően hosszú évekre visszamenőleg rendez matematikaversenyeket.

A tehetséges diákok felkarolása biztosítja országaink csúcsteljesítményét. Ezt a célt szolgálja ez a Kárpát-medencei matematikaverseny is. A nemzetközi diákversenyek, diáktalálkozók semmi mással nem pótolható hatása, továbbá egymás tudásának, kultúrájának megismerése, helyünk meghatározása a világban.

Kedves Diákok!

Felkészültségeteket hamarosan bizonyítjátok. Biztos vagyok abban, hogy valamennyien tudásotok legjavát nyújtjátok ezen a versenyen, és sok-sok szép emléket visztek majd haza Gyuláról.

Sok sikert, jó versenyzést, nagyon kellemesen eltöltött gyulai napokat kívánok minden résztvevőnek.

Őszintén remélem, hogy minél többetekről hallunk még a jövőben.

Tisztelettel:

Dr. Perjési Klára

Gyula város polgármestere

Országgyűlési képviselő

2008 • Kassa

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A 17. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny helyszíne Kassa volt.

A Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 2008. március 6. és 9-e között került sor a 17. Nemzetközi Magyar Matematikai Verseny lebonyolítására.

Az ünnepélyes megnyitóra a történelmi városháza épületében március 6-án 10 órakor, a verseny ünnepélyes eredményhirdetése pedig március 9-én 10 órakor került sor a Thália Színházban. A matematikai versenyen öt ország több mint kétszáz diákja vett részt /Magyarország, Kárpátalja, Délvidék, Erdély, Felvidék/.

A tanárokat és a diákokat a befogadó iskola színes programmal várta. Esténként vetélkedőket, táncházat, diszkót, sportprogramot szerveztek tanároknak, diákoknak egyaránt.

A pénteki verseny fáradalmait, március 8-án, szombaton kirándulásokkal, színházi előadással oldották. A vasárnapi eredményhirdetés ugyan az anyaországnak kedvezett, de matematikai tehetségek vannak bőven a határon túl is.

2007 • Szeged

Feladatok és megoldások

Eredmények,

Beszámoló

Szeged vidéke a IV. - V. században lett része az írott egyetemes históriának, amikor Attila király valahol itt rendezte be nomád birodalma központját. A régi híd lábánál található múzeum két világháború közötti igazgatója, a régész-író Móra Ferenc kutatta errefelé "Isten ostorának" folyómederbe rejtett sírját. Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényében szőtt romantikus történetet a hunok itteni végnapjairól.

Szeged talán egy, a Maros-torkolat után elterülő ártéri magaslatról, szegletről kaphatta nevét, ahol egy Árpád-kori halászfalu állt. A tatárjárás után IV. Béla oklevelében 1247-ben említik városként. A szabad királyi városi rangot II. Ulászlótól nyerte el 1498-ban. Mindkét eseménynek egy-egy dombormű állít emléket a gimnáziumunkkal szembeni házak homlokzatán.

1514-ben a Temesváron kivégzett Dózsa fejét a szegedi vár kapujára tűzték ki elrettentésül. Nem sokkal később, 1541-ben a város török uralom alá került. A vár északi fala iskolánk udvari bejáratánál, a Kazinczy utca mentén húzódott, egyetlen látható emléke a Tiszába nyúló bástya a Belvárosi híd lábánál. A vártemplom alapjainak feltárása jelenleg is folyik a múzeum mögötti parkban a Nemzeti Színházzal szemben, ahol Erzsébet királyné szobra is áll.

A török idők után a település újból megkapta a szabad királyi városi rangot, ezúttal III. Károly királytól 1719. május 21-én. Ezen a napon ünnepeljük Szeged város napját.

A szabadságharc bukása előtt rövid ideig itt működött az országgyűlés, itt fogadták el a - sajnos már elkésett - nemzetiségi határozatot, aminek emlékét a Kárász utcát kettészelő Klauzál téren tábla őrzi. A téren áll Kossuth Lajos szobra, aki a téren lévő házak egyikéből mondott toborzó beszédet 1848 októberében. A tér névadója, Klauzál Gábor, városunk országgyűlési képviselője és a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere volt. Iskolánk 1922 és 1950 között az ő nevét viselte.

A várost 1879 tavaszán árvíz söpörte el, amelyről Mikszáth Kálmán tudósította az ország közvéleményét. A tragédia után alakult ki Szeged mai körutas-sugárutas szerkezete. Az újjáépítéshez segítséget nyújtó európai nagyvárosok nevét a nagykörút szakaszai őrzik. A kiskörút, amely mentén iskolánk is található, Tisza Lajosról, az építkezést irányító kormánybiztosról van elnevezve, akinek a Széchenyi-téren szobrot is állítottak.

A Kiskunság, a Bánát és a Bácska találkozásánál fekvő város ekkor élte virágkorát. Felépült a vasúti híd, amely sajnos 1944-ben elpusztult, de ma is áll a pazar vasútállomás, melyet a közelmúltban újítottak fel. A fejlődő gazdaság tette lehetővé a modern középiskolák alapítását, a "helyi intelligencia" képzési központjainak létrehozását.

A Vedres István Szakközépiskola épületében tanított Babits Mihály, és az Aradi vértanúk terén, a legrégebbi szegedi gimnáziumban volt piarista diák Juhász Gyula (ezen a téren áll ma az egyetem matematikai intézete). A Radnóti elődjének számító főgimnázium kiemelkedő diákja volt a híres konstruktivista festő, Moholy-Nagy László.

A világháborús összeomlás és a két bukott forradalom után Horthy Miklós itt szervezte meg a Nemzeti Hadsereget, majd vette birtokba Budapestet 1919-ben. Ezeket az eseményeket ábrázolja Aba-Novák Vilmos freskója a Hősök kapujának boltíve alatt.

A trianoni trauma "végvárrá" tette Szegedet, de ismét szerencséje volt. Arad, Temesvár és Szabadka idegen földre került, és a sors újabb képviselő-minisztert rendelt a városnak Klebelsberg Kunó személyében. A nagy formátumú kultuszminiszter Szegedre költöztette a a kolozsvári egyetemet, amely nemsokára egy Nobel-díjat hozott Szent-Györgyi Albert professzornak és a "paprikavárosnak".

Ezen az egyetemen tanult József Attila és Radnóti Miklós. A város befogadta a Temesvárról elűzött csanádi püspököt, Glattfelder Gyulát, akiről az iskolánk előtti teret elnevezték, valamint helyet biztosított a katolikus teológiának a Dóm téri épületegyüttesben, amely a hatalmas székesegyházat öleli körbe. Azóta is itt rendezik meg minden nyáron a szegedi szabadtéri játékokat. Ezeket az építkezéseket egészítette ki a Tisza-parti klinikanegyed. Ezekkel az előrelépésekkel Szeged valóban kulturális és oktatási központ lett.

A II. világháború végén a politikai pártok a Nemzeti Színházban kezdték meg a sajnos rövid életű demokrácia alapjainak lerakását, amint ezt a színház falán elhelyezet emléktábla is hirdeti. 1956-ban az egyetemi ifjúság első független szervezete a szegedi bölcsészkar Auditorium Maximumában alakult meg október 16-án.

A Radnóti Miklós Gimnázium elődjét 1898-ban alakították. Az intézmény a kezdetektől állami iskola volt, de a név és az oktatási szerkezet többször változott. Az első világháború előtti két évtizedben a diákok összetételét többnemzetűség jellemezte: a magyarok mellett szép számmal tanultak itt német, szerb és román anyanyelvűek is, jóllehet az oktatás nyelve mindvégig a magyar volt.

Az első világháború és az azt követő trianoni békeszerződés csapásai nem kerülték el intézményünket sem. Az iskola diákjai és tanárai közül többen hősi halált haltak, amint arról az udvaron elhelyezett emléktábla is tanúskodik. Intézményünk 1923-ban Klauzál Gábor nevét vette fel. A két világháború között alakult ki iskolánk természettudományos arculata, amely mellett mindig hangsúlyos szerepet kapott az élő idegen nyelvek oktatása. A továbbtanulók zöme már az 1920-as években orvosi pályára ment.

Gimnáziumunk 1950 óta viseli Radnóti Miklós nevét. A szocializmus éveiben a Radnótit sem kerülték el a megpróbáltatások, de a gimnáziumi képzés magas színvonala nem csökkent. Ez elsősorban Dr. Bánfalvi József igazgató érdeme, aki 1955 és 1990 között 35 évig állt az iskola élén. Az ő igazgatósága alatt, 1987-ben indult be a speciális matematikai képzés, amelyben a mai hatosztályos rendszer 1988 óta működik.

Iskolánkban jelenleg az alábbi tagozatok működnek: matematika, biokémia, angol, humán és általános. Az iskola megalakulásától kezdve folyamatosan a magyar közoktatás élvonalához tartozott és tartozik ma is, amit az évről évre kiadott rangsorok bizonyítanak.

2006 • Zenta

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

1216-ban II. Endre király adománylevele említi először a bencés kolostorral is rendelkező Zyntha-rew települést (a név előtagja az itt birtokkal rendelkező ősi Szente-Mágócs nemzetséghez kapcsolható, a rew szó pedig átkelőt jelent). A mongolok 1241-es betörése idején elpusztult. 1367-ben már a budai káptalan birtoka gyanánt kereskedelmi gócpontnak számító mezőváros volt. Mátyás király felhatalmazásával Szeged 1475-ben Zentát fegyveres erővel megtámadta, s ideiglenesen elfoglalta (a káptalan jogtalan adószedése miatt). II Ulászló király 1506-ban szabad királyi városi rangra emelte.

Az 1526-os mohácsi csata után a törökök földig rombolták, s a lakosság szétfutott. A török a 17. században már Széntának nevezett pár száz fős szerb település mellé kisebb várat épített. Az 1686-as első csata után 1697. szeptember 11.-én zajlott második, világhírű csatában Savoyai Jenő császári hadvezér serege a Tiszán való átkelés közben megsemmisítette a török hadakat (mintegy 25-30 000 török katona esett el).

Ezután a Tiszai Határőrvidékhez tartozott (főleg szerb határőrök lakták), amelyet 1741-ben megszüntettek, s a szerb lakosság tömegesen kivándorolt az orosz Besszarábiába (ahol a mai napig is létezik Zenta nevű község) és a Temesi bánságba. Szabad kamarai kerületté, majd 1790-ben szabad korona-kerületté szervezték át. A szerb lakosság helyére 1753-ban magyar és szlovák családok érkeztek. 1755-ben már templomot és parókiát építettek A szlovákok (az 1785-ben betelepített szaporozseci kozákokkal együtt) beolvadtak a magyarságba. 1769-ben leégett szinte az egész város (mintegy 729 épület), de egy év alatt újra felépült (ekkor emelték a főtéren a Szt. István templomot is). 1795-ben és 1831-ben kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot.

1848-ban Zentát is a vármegyéhez csatolták, s rendezett tanácsú város lett. A zentai szerbség árulása miatt vezérüket, Baderlicza Áczó nagybirtokost kivégezték. 1849. február 2.-án a Brenovački Jevo vezette húszezer fős szerb csapat elől a magyar lakosság hiába próbált a nádasokon keresztül menekülni (a "nagy szaladás") - a két napig tartó szabad rablásban és öldöklésben mintegy kétezer ember halt meg. A legyilkoltak fejét levágták, s az emberfejekből óriási piramist raktak a főtéren lévő Szentháromság szoborra.

A kiegyezés után 1873-ban megépült a tiszai fahíd. 1889-ben a vasutat adták át a forgalomnak, amellyel összekötötték Szegeddel, Szabadkával és Ó-becsével. 1876-ban megnyitotta kapuit a gimnázium is. 1880-ban befejezték a folyami kikötőt, s 1908-ban vashíddal váltották fel a régi fahidat (mert az 1902-ben leszakadt) és felépült a rakpart. 1895-ben Ferenc József Zentára látogatott, s a város ennek kapcsán bevezette a villanyvilágítást (az egész Délvidéken először) és aszfaltjárdákat épített. 1911-ben a főtéri Szt. István templom és a városháza leégett, s bár a templom nem, de 1914-re új városháza épült.

A háború után visszaesett a város, bár a 30-as években némi fellendülés volt tapasztalható. 1922-ben itt alakult meg az Országos Magyar Párt. A II. világháború után az 1960-as években indult meg az újabb fejlődés: 1963-ban felépült az új tiszai vashíd (a korábbit 1941-ben felrobbantották), s kiépült az ipari zóna és a kikötő.

A település látnivalói:

  • Városháza (1914): szecessziós épület
  • Szt. István plébánia és kápolna (1907): nereneszánsz. Barabás Miklós három olajfestménye díszíti.
  • Tűzoltólaktanya (19.sz. végi): szecessziós építmény
  • Gimnázium (1884)
  • Kis Szent Teréz Emléktemplom (a Kertekben): 1996 óta építik a zentai csata emlékére. A valamikori főtéri Szt. István templom oszlopai övezik a főbejáratot.
  • zentai csata emlékmű (Tisza parti lakótelepen): az 1990-es években épült emlékmű a valamikori Porond-szigeten álló 19. századi Eugen-szobor maradványaiból készült.
  • Jézus Szíve katolikus templom
  • Szent Antal katolikus templom
  • görögkeleti templom (1774)
  • Városi Múzeum (régészet, néprajz, képzőművészet)
  • az 1849-es áldozatok emlékműve
  • az 1944-es magyar áldozatok emlékműve (1994)
  • Stevan Sremac szülőháza és mellszobra
  • Népkert (1867, 34 holdas)
  • Rendezvények: Énekelt Versek Fesztiválja (május), Nyári Ifjúsági Játékok (július, a Délvidék legtömegesebb ifjúsági fesztiválja), Sokadalom (augusztus)

A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium új alapítású iskola: 2003-ban a vajdasági autonóm tartomány képviselőháza hozta létre, érzékelve az igényt egy matematikai és természettudományi tehetségeket kiemelten felkaroló iskola iránt. Az iskola felszereltsége nem hagy kívánnivalót maga után: szerves egységet képeznek az oktatási épületek, a kollégium, és az étkezde. Ez lehetővé teszi, hogy az ide a felvételi vizsgán bekerült diákok közösségben kerüljenek egyre közelebb a matematikához. A munka meg is hozta gyümölcsét: szinte indulása első percétől fogva a Bolyai diákjai szép sikereket érnek el a helyi és országos versenyeken, valamint a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen is. A program tartalmazott látogatást Szabadkára, Újvidékre és Adára, valamint kulturális programokat, ahol például a bolyais diákok is bemutathatták színjátszó tudásukat a Brian élete c. nagy sikerű film színpadra vitelével. A versenyt a zentai városháza üléstermében tartott díjkiosztó zárta.

A találkozón az alábbi előadások hangzottak el:

  • Pejin Attila: Zenta története
  • Dr. Urbán János: Érdekes összegek a matematika világából
  • Dr. Kántor Sándorné: Híres XX. századi magyar matematikusok a Délvidékről

2005 • Miskolc

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

Miskolc Észak-Magyarország legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Hosszú története van: a diósgyőri vár helyén már a honfoglalás előtt is állt egy földvár. A Miskóc nemzetség 1312-ben veszítette el a területet, amely Károly Róberthez került. A király fia, Nagy Lajos mezővárosi rangot adományozott Miskolcnak, és felújíttatta a várat is.

1544-ben a törökök meghódították a várost, és bár a vár 1674-ben magyar kézre került, gyakorlatilag a török uralom fennmaradt a felszabadulásig. Rákóczi Ferenc itt rendezte be főhadiszállását, ennek következtében az osztrákok felégették a várost 1706-ban, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított itt.

1724-ben Borsod megye központja lett, és a század, valamint az 1800-as évek folyamán nagy építkezések folytak a városban. Újabb kolerajárványok is sújtották a várost: 1873-ban és az első világháborúban is sok áldozatot szedett a kór.

A 20. században Trianon után Miskolc kényszerült átvenni Kassa helyét, és a fejlesztések következtében fontos ipari központ lett. Ennek következménye lett a 2. világháborús pusztítás, de ennek köszönhető, hogy 1949-ben egyetemet kapott a város. Az ezt követő évtizedekben a rendszerváltásig a folyamatos bővülésnek köszönhetően Magyarország második legnagyobb városa volt.

Ma Miskolc iparvárosként ismert, de az építészeti szépségek egyre inkább vonzzák a turistákat. Ilyen például a Nemzeti Színház, ahol az Operafesztivált rendezik meg minden évben, vagy a Rákóczi-ház, amely a Miskolci Galéria otthona.

A Földes Ferenc Gimnázium mai formájában 1953-ban született meg, mikor a város két keresztény középiskoláját, a Fráter György Katolikus Gimnáziumot, és a Lévay József Református Gimnáziumot egyesítették. Mindkét gimnázium nagy hagyományokkal rendelkezett: a Lévay majd 400 éves, a Fráter György több mint 300 éves múltra tekinthetett vissza. Az iskola mai épületét is örökölte: ez 1911-ben épült.

A rendszerváltás után a Földes újítást vezetett be az iskola szerkezetében: 1991-ben beindították a hatosztályos képzést. A Gimnázium azóta is a tehetségek kiemelkedő gyűjtőhelye Észak-Magyarországon. A tanárok elkötelezettsége tette lehetővé, hogy magukra vállalják a XIV. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny megszervezésének nagy feladatát.

2004 • Nagydobrony

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A XIII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt Kárpátalján, a Nagydobronyi Református Líceumban rendezték meg. Az immár hagyománnyá vált esemény megnyitóját a község református templomában tartották. A vendégeket Ráti Éva főszervező, a líceum igazgatója, Gecse Frigyes, a zsűri elnöke, dr. Urbán János, a magyar régió vezetője és dr. Urbán Jánosné köszöntötte. A megnyitó ünnepség keretében Horkay László református püspök tartott ünnepi Istentiszteletet.

A rendezvényen öt ország - Magyarország, Románia, Szlovákia, Szerbia-Montenegró és Ukrajna - legjobb, magyar nyelven tanuló matematikusai mérhették össze tudásukat. Összesen 165 tanuló, és 48 matematikatanár volt jelen.

A nemzetközi zsűri elnöki teendőit Gecse Frigyes, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, a matematikai analízis egyik elismert szakértője, több matematikai kiadvány szerzője látta el. A versenyen a 9 - 12. osztályok tanulói vehettek részt, akiknek ezúttal 7 feladatot kellett megoldaniuk négy óra alatt. A zsűri összesen 40 díjat, 2 különdíjat és 41 dicsérő oklevelet ítélt oda, melyeket a szombati eredményhirdetésen vehettek át a legjobbak. A verseny minden résztvevője megkapta a feladatok megoldásait és az eredménylistát tartalmazó füzetet, valamint Gecse Frigyes Trigonometria funkcionális alapon című könyvét. A verseny díjait Hidi Endre, Nagydobrony község kiváló kerámikus-muvésze készítette erre az alkalomra.

A vetélkedő mellett a vendégek kulturális programokon is részt vehettek. Ellátogattak Ungvárra, a Munkácsi Várba, a Beregvári Kastélyba, a Szolyvai Emlékparkba, Vereckére, a Huszti Várba, a Szlatinai Sóbányába. Ezen kívül dr. Orosz Ildikó és Braun László előadásaiból megismerkedtek Kárpátalja történelmi múltjával és jelenével.

A rendezvény, a hagyományoknak megfelelően, az együvé tartozást kifejezendő, a Himnusz hangjaival kezdődött és a Szózat hangjaival fejeződött be.

2003 • Eger

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A XII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek Eger adott otthont. Az észak-magyarországi Heves megye központjának területét a honfoglalás előtt is lakták, Szent István pedig püspökséget alapított itt, és a mai napig itt van az Egri Főegyházmegye központja. Az Árpád-korban és az utána következő mintegy 200 évben Eger püspöki székhelyként egyre bővült és építészetileg gyarapodott. Innentől számíthatjuk az egri borok születését, amelyek közül jó néhány fajta ma is a borkedvelő közönség kedvencei közé tartozik. A virágzásnak a török hódítás vetett véget: bár 1552-ben a vár védői hősiesen visszaverték az ostromot, de 1596-ban már nem tudtak ellenállni, és a város török kézre került. Ennek emlékei ma is láthatók, köztük a minaret, amely a város egyik jellegzetessége.

1687-ben Eger visszakerül a Magyar Királysághoz, és újból életre kel. Az 1700-as években a város népessége jelentősen megnő, és a visszatért püspökök a barokk jellegzetes stílusjegyeivel ellátott épületeket emeltetnek városszerte. Ebből a korból származik a híres Bazilik, az érseki palota és a megyeháza is.

Az 1800-as évek elején több vész is sújtotta a várost: két tűzvész is pusztított, majd kolera tizedelte a lakosságot. A város kimaradt a vasútépítésből is: a fővonal Füzesabony érintésével haladt tovább. 1878-ban az Eger-patak kilépett medréből, és sok lakóházat megrongált. Az áradásban 10 ember lelte halálát. A huszadik században Eger ismét újjéledt, de a két világháború megviselte a várost. A 70-es évektől nagyszabású panelépítkezések kezdődtek, a rendszerváltás után pedig még gyorsabb ütemű fejlődés indult. A város ma turisztikai központ nemcsak a török emlékeknek és a boroknak, hanem a gyógyfürdőnek köszönhetően is.

A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumot 1954-ben alapították, eredetileg leányiskolaként. Az 1963-as évtől kezdve tértek át a koedukált oktatásra, és szakközépiskolai osztályokat is indítottak. Az iskola alapítója az Arany János Tehetséggondozó Programnak, és a 2005-ös évtől kezdve nyelvi előkészítő osztályokat is indít.

2002 • Sepsiszentgyörgy

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

Sepsiszentgyörgy Kovászna megye legnagyobb települése, a történelmi Háromszék központja. 525-580 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Nevét az egykori őstelepülés - Szentgyörgyfalva - ma is álló erődtemplomának védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Az Olt völgyének ezen szakaszán aránylag korán megtelepedett az ember, erről tanúskodnak a mai város területén fellelt régészeti leletek.

Mint várost első ízben 1461-ben említik, 1492-ben pedig Báthori István levelében mint kiváltságos város szerepelt. Az idők folyamán összeépült a tőle déli irányban fekvő Szemerjával, majd azzal 1880-ban közigazgatásilag is egyesült. A város gazdasági fejlődését némileg Brassó és Kézdivásárhely közelsége is fékezte, hisz mindkét város fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett. Így Sepsiszentgyörgy megőrizte egyfajta mezőgazdasági jellegét.

A város történetének egyik legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején volt. Itt, a Szék házának dísztermében mondták ki a fegyveres önvédelmi harc megkezdésének szükségességét.

A Székely Mikó Kollégium a városhoz hasonlóan a térség fontos oktatási szereplője. 1859-ban alakult Székely Tanoda néven, és az iskola helyének végleges megtalálásában, valamint az indulásban nagyon fontos segítséget nyújtott gróf Mikó Imre, akinek tiszteletére az iskola felvette a Székely Mikó Tanoda nevet. 1892-ben alakult valódi gimnáziummá az intézmény, immár új épületben. A két világháború között a kollégium a székelység körében a tehetséggondozás fontos helyszíne volt.

A második világháború után, 1948-ban a Székely Mikó Kollégiumot államosították, elvették nevét és több tannyelvűvé tették. A rendszerváltás után az iskola visszakapta nevét és ismét magyar oktatás folyik itt. A tehetséggondozás azóta is nagyon fontos: az iskola diákjai rendre szépen szerepelnek a különböző tanulmányi versenyeken.

2001 • Nagykanizsa

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

Nem messze a Balaton csücskétől, öt út találkozásánál fekszik Nagykanizsa. Évszázadok óta tölti be az összekötő kapocs szerepét. Szlovénia, Muraköz termékei innen mentek tovább Grazba, az Adriától Alpokig tartó kereskedelemben is fontos szerep jutott városunknak.

A Kanizsa név szláv eredetű szó Knysa, jelentése ("a fejedelemé, hercegé") arra utal, hogy a térség egy ilyen főrangú személy birtoka volt. Az ásatási leletek alapján ismertté vált, hogy a mai Nagykanizsa területén ősidok óta éltek emberek. A környék egyik legfontosabb romai kori lelőhelyét a város északi részén az Inkey-kápolna melletti dombtetőn találták meg, ahol egy 3-4 századbeli település maradványait tárták fel.

Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először oklevélben. Alispánja az Ősi nemzettségből való Lőrinc, aki a Kanizsai család megalapítója. Ők folytatták a vár építését és négyzet alakú zártudvaros várpalotát építettek a Kanizsa folyócska szigetén. A település gyorsan fejlődik. A 14 században már mezővárosi kiváltságot kap, vámszedési joga van, és keddi napokon pedig heti vásárt tarthat. A Kanizsai család kihalása után az egész birtok a Nádasdiak tulajdonába került. Maga a vár és a város a 16. század elso felében élta virágkorát az Itália és Stájerország felé írányuló kereskedelem egyik központja volt.

A török 1532-ben lépett először zalai földre. Nádasdy Tamás a régi várkastély körul fa- és föld - szerkezettel, bástyákat erősítette meg a várat. Szigetvár mellett Kanizsa vált a Délvidék legfőbb erősségévé. Később a vár a király birtokába került, ekkor olasz hadmérnökök tervei alapján hatalmas ötszög alakú olasz bástyás erődítmény emelkedett ki a mocsárból. A vár leghíresebb kapitánya Thury György volt, aki 1569-71 között védte a várat közel 3000 fönyi katonával. A török cselvetéssel tudta őt legyőzni. Halálát históriás ének örökítette meg, emléke mindmáig él a városban, múzeumunk is az ő nevét viseli.

A török uralom utáni elnéptelenedett városba a 18. század elején német, horvát, rác telepeseket költöztetett be a vár akkori ura. Belőlük ötvözodött össze Kiskanizsán az a sajátos néprajzi csoport, mely a város lakosságától nemcsak nyelvileg, hanem viseletében életmódjában is elkülönül. Az új telepesek szinte kizárólag földműveléssel foglakoztak, rendkívül gazdaságosan és nagy szorgalommal. Termékeiket fölöslegével csakhamar "sáska" módjára a környező települések piacait lepték el.

Ez az etnikum ma is Kiskanizsán él és nap mint nap bizonyítja legendás szorgalmát. Ez a városrész nemcsak Nagykanizsának hanem a Dél-Dunántúli régiónak is az egyik legjelentősebb éléstára.

A török kiűzését követően a város elveszítette stratégiai jelentőségét ezért a bécsi haditanács a várat 1702-ben leromboltatta. Köveiből építkeztek a földesurak és ebbol építkezett a várbeli lakosság is. 1753-ban már tizennégy utcát jegyeztek fel a városban. A foként deszkapalánkos házak között akadt jelentős épület is. Igy például a még máig is álló Ferencesrendi templom az urasági kastély, amely a mai Thury György Múzeum fő épülete és az uradalmi vendéglő amely épület ma a Bólyai János Általános Iskolának ad otthont. Megélénkült az üzleti élet, ismét számottevő volt a kereskedelem és jelentősen fejlődott a kézműipar. Sorra alakultak meg a céhek, így 1813-ban már tizennégy céh védte az iparosok érdekeit Kanizsán. A gyors fejlődéssel együttjáró polgáriasodás érlelte meg a tanulás és a szellem művelésének igényét. Batthányi Lajos nádor támogatásával 1765-ben elemi és gimnáziumi osztályokban indult meg az oktatás a piarista rend vezetésével. A Dunántúlon Nagykanizsa mondhatja magáénak az első kimondottan a kereskedelmi oktatásra szakosodott iskolát is, mely 1895-ben felsőfokú oktatási intézmény rangot nyert.

A zeneoktatás, mely a városban ma is magas színvonalon folyik előszor a középfokú tanintézetekben kezdődött, majd 1926-ban megnyílt az önálló Városi Zene Iskola.

Városunk oktatási intézményei nem kevés kiemelkedő egyéniséggel büszkélkedhetnek. Nagykanizsa Almamátereinek ódon falai közül indult útjára Virág Benedek, Király Pál, Deák Ferenc, Kaán Károly, Hevesi Sándor és dr. Mező Ferenc. 1885-ben Irodalmi és Művészeti Kör született, mely a város szellemi életét gyarapította. Az 1800-as végén alakult meg a Kanizsai Dalárda a Városi Múzeum és a Városi Könyvtár is. 1874-ben Zala címmel önálló városi sajtó jelent meg.

Nagykanizsa újabb nagyarányú fejlődése az 1860-as években indult meg. Ekkor épült meg a várost Béccsel, Pesttel, és Fiumével összekötő vasút. A vasút megnyitása megsokszorozta az eddig is pezsgő kereskedelmi életet. Rohamosan fejlődött a város ipara is. Elsősorban a mezőgazdasági gépjavító, gépgyártó, élelmiszer- és faipar alakult ki. Az ipar és a kereskedelem fejlődése indokolta a pénzintézetek kialakulását is. Hamarosan a négy helybeli magyar kezdte meg működését, majd ezek mellé egy Osztrák-Magyar és egy Angol-Magyar bank nyitott Kanizsán fiókintézetet. Kiépítették a telefonhálózatot, majd 1895-ben a város bekapcsolták az interurbán hálózatba is.

A pihenésre kikapcsolódásra vágyók örömére 1890-ben Sétakert létesült, mely ma is üde zöld területe a városnak. Ugyanebben az időben az egészségügy új 70 ágyas kórházban kezdhette meg a gyógyítást. A nagyarányú polgári fejlődés élén a Kanizsai zsidóság állt. Ők voltak a szellemi megújulás a magyarosítás, a magas szintű társasági élet vezéralakjai. 1881-ben adták át a klasszicista stílusú udvarra épített nagyméretű zsinagógát, mely erre a célra épített udvari helyiségeiben ötvennél több egylettel várta kulturális és kreatív programmal a társaságra és művelődésre vágyó polgárokat. Az első világháború idején vált a város laktanyavárossá. Ez a körülmény tette szükségessé a vízvezeték rendszer megépítését. Korszerűsödik Kanizsa, megindul a csatornázás és az utcák modern burkolása. A háború következményei a várost is erősen sújtották. Elszigetelődött, elvesztette déli és nyugati piacait, a gazdasági válság pedig további visszaesést hozott. Ebből a mélypontból az olajbányászat emelte ki a várost. Az EUROGASCO amerikai monopolium sikeres kőolajkutatásait követően megalakult a Magyar Amerikai Részvénytársaság. A magyar olajipar központja Nagykanizsa lett. Az egykori vár helyén megépült a Dunántúli Köolajipari Gépgyár ma (DKG-EAST Rt) őyse és ezzel megszünt az aggasztó munkanélküliség. A MAORT utódjaként a Koolaj Fúrási Vállalat (KFV) napjainkban pedig a ROTARY Fúrási Kft, mely az olajbányászat speciális feladataira szakosodott - gyarapítja az ország olaj és gázkincsét. Az olajbányászat kapcsán felszínre került gáz szolgáltatását a Dunántúl egyik legnagyobb - szintén Kanizsai székhelyű - szolgáltató a Középdunántúli Gázszolgáltató Vállalt (KÖGÁZ) szakosodott. 1947-ben alakult az Üveggyár mai nevén PANNONGLAS Rt, mely a hőalló üvegből készült eszközök gyártására specializálódott. A KANIZSA SÖRGYÁR termékei ismét a hazai legjobbak között van és napjainkban is egyre több nemzetközi megmérettetésben hozza el a pálmát. Az egykori kefegyárból alakították ki a Kanizsa Bútorgyárat, a belőle kinőtt KANIZSA TREND Kft termékeit pedig szívesen látják Európa szerte. 1965-ben avatták fel a mai TUNGSRAM Rt elődjét, amely ma a GENERAL ELECTRIC csoporthoz tartozik.

A városvédők vigyáznak a múlt legszebb értékeire, következetesen óvják és szépítik a régi épületeket utcákat, tereket. A hagyományokhoz illesztik az újat is. Nagykanizsának ma egységes városképe van, szép látványt nyújt bármelyik útvonalról közelítjük meg. 1962-től bővítették és építeték át a Károlyi kertet a Sétakertet, a város nagy tereit a Kossuth teret az Eötvös teret és az Erzsébet teret. Megépült a Csónakázó tó a város kedvelt szabadidő-központja. Nagy múltú, és szép város Nagykanizsa, amelyik él és folyamatosan fejlődik. Szeretjük. Délnyugat kapujában, megkapó környezetben várja mindazokat akik átutaznak, vagy tartósan letelepedni kívánnak.

A Batthyány Lajos Gimnáziumot a későbbi névadó alapította 1765-ben. Akkortájt ez volt az Délnyugat-Dunántúl egyetlen középiskolája. A gimnázium a térség fejlődésének motorja lett, de 1849-ben az osztrák hatóságok bezáratták. Ezután közadakozásból nyitották meg újra, majd 1867-ben a város támogatásával ismét nyolc osztályban tanítottak. A tanulói létszám folyamatosan gyarapodott, a két világháború közt elérte az 500 főt is.

1948-ban az iskolát államosították, és megkapta először Irányi Dániel, majd Landler Jenő nevét. 1969-ben indult az egészségügyi szakképzés, amely máig is az iskola egyik fő profilja. A rendszerváltás után a felújított épületben működő gimnázium felvette az alapító Batthyány Lajos nevét, és megindult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés. A matematikai tehetséggondozásban elért eredményeinek következtében az iskola tantestülete elvállalta a jubileumi X. Nemzetközi Magyar Matematikaverseny megrendezésének nagy feladatát.

2000 • Dunaszerdahely

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A 9. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban rendezték. A verseny fő szervezője dr. Bíró Gizella volt. Dunaszerdahely a Csallóköz szívében fekvő település, járási székhely. Lakosságának több mint 90%-a magyar nemzetiségű.

Az első írásos emlékek a XIII. század második feléből származnak, bár római kori leletek bizonyítják, hogy a mai város helyén korábban is létezett település. 1250-ben Zerda, 1283-ban Zertdahely néven említik. A Károly Róbert által elrendelt határjárás oklevél említi először a város Szent György plébániatemplomát. A XV. századból származó okiratokban Szerdahely már mezővárosként szerepel.

A szerdánként tartott hetivásárokról kapta a nevét. A mai város négy település (Szerdahely, Újfalu, Nemesszeg, Előtejed) egyesítésével jött létre 1874-ben.

Dunaszerdahelyen 1938-ban egy gimnáziumi tanfolyam beindításával kezdődött a középfokú oktatás. 1940. június 1-jén az Érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnázium Önálló Hatáskörű Dunaszerdahelyi Gimnáziumi Tagozatán megtartották az első érettségi vizsgát. 1943 őszén a háború miatt a tanév április 1-jén ért véget. Ez a tanév az utolsó a gimnázium életében. A Csehszlovák Köztársaságban a háború befejezése után kialakult politikai helyzet nem tette lehetővé a nemzetiségek számára az anyanyelven való tanulást. 1951-től indulhatott meg a szlovák gimnázium keretében a magyar tanítási nyelvű osztály. 1953-ban kezdi meg önálló működését a Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola. Jelenleg a gimnáziumnak közel 500 tanulója van.

A versenyt 2000. március 23-a és március 27-e között rendezték meg. Az ünnepélyes megnyitóra a Városi Művelődési Központban került sor. A versenyre érkező diákokat és tanárokat a rendező iskola nevében Cseh Mária igazgatónő és Bíró Gizella köszöntötte. Köszöntőt mondott a megnyitón Szigeti László a Szlovák Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, a rendezvény fővédnöke, Jarábik Gabriella a Kulturális Minisztérium államtitkára és Pázmány Péter Dunaszerdahely polgármestere. A zsűri elnöke Urbán János volt. A megnyitó után Dr. Hortobágyi István "Szélsőérték-feladatok megoldása elemi geometria módszereivel" című előadását hallgathatták meg a résztvevők.

A versenyzés mellett a résztvevők megismerkedhettek a város nevezetességeivel (Csallóközi Múzeum, Kortárs Magyar Galéria, Szlovák Nemzeti Galéria), a környék természeti szépségeivel és történelmi emlékhelyeivel. Kirándulások vezettek Pozsonyba, Pöstyénbe, Vöröskőre, Bajmócra.

A sokszínű kulturális műsorból

1999 • Debrecen

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A 8. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt Debrecenben a tavaly 125 éves Fazekas Mihály Gimnáziumban rendezték. A verseny fő szervezője Balázs Tivadar matematika tanár volt. Debrecen a Tiszántúl gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja. Megyei jogú város, amely egyben Hajdú-Bihar megye székhelye is. A Tiszántúl északi részén, a Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik.

A XII. században már templomos falvak voltak a mai Debrecen helyén, amelyek fokozatosan egybeolvadtak. Debrecen nevének első írásos említése 1235-ből származik. 1361-ben Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte. 1536-tól kezdődően Debrecen lakói fokozatosan áttértek a kálvinista hitre, s 1538-ban létrehozták a Református Kollégiumot. A város a magyarországi reformáció központja lett, erre utal a "kálvinista Róma" elnevezés.

1849. január elejétől május végéig a szabadságharc idején Debrecen ideiglenesen az ország fővárosa lett. 1849. április 14-én a népgyűléssé bővült országgyűlés a Nagytemplomban kikiáltotta Magyarország függetlenségét, a Habsburg-ház trónfosztását, s megválasztotta Kossuth Lajost az ország kormányzó elnökévé.

A második világháború alatt Debrecen másodszor is az ország fővárosa lett. 1944. december 21-én a Református Kollégium oratóriumában összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely december 22-én megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.

Debrecen "iskolaváros". 10 gimnáziuma és 15 egyéb középfokú oktatási intézménye van. Felsőfokú intézetei a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem, az Agrártudományi Egyetem, a Református Hittudományi Egyetem, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Konzervatórium. A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium a város legrégibb középfokú oktatási intézménye.

A versenyen 224 diák vett részt 1999. március 25-e és március 29-e között. Az ünnepélyes megnyitót az Aranybika Szálló Bartók termében tartották. A versenyre érkező diákokat és tanárokat a rendező iskola nevében Aranyi Imre igazgató köszöntötte. Ezt követően köszöntőt mondott Bényei Sándor a Debrecen megyei jogú város közgyűlése nevében, Egyed Albert a Határontúli Magyarok Hivatalának vezetője és Dr Lajkó Károly a zsűri elnöke. Az idén nem tudtak a rendezvényre eljönni a vajdasági diákok a háborús helyzet miatt. A verseny történetében először horvátországi diákok is részt vettek a versenyen.

Dr Daróczy Zoltán akadémikus előadását "Nevezetes valós számok " címmel a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Matematikai Intézetében hallgathatták meg a résztvevők.

A város nevezetességeinek megismerése mellett különböző kirándulásokon vehettek részt a jelenlévők. Hortobágy, Eger, Sárospatak mellett Szatmári körút közül lehetett választani. Az esti programok közül kiemelkedett a Csokonai Színház előadása Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündéje.

1998 • Szabadka

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A 7. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt Szabadkán rendezték meg a 250 éves múlttal rendelkező gimnáziumban. A rendezvény fő szervezői Szabó Magda tanárnő és Kucsera Géza tanácsos voltak.

Szabadka a mai Jugoszlávia legészakibb fekvésű községe. A Pannón-síkság szívében elterülő várost évszázados hagyományok és a kultúrák sokszínűsége, gazdagsága jellemzi. A lakosság nagy része magyar nemzetiségű, őket követik a sorban a szerbek, horvátok, montenegróiak, bunjevácok. Földrajzi fekvésének meg az itt élők szorgalmának köszönve, Szabadka az észak-bácskai régió legfontosabb közigazgatási, ipari, kereskedelmi, közlekedési és művelődési központjává vált, de a város vonzó turisztikai központ is a Palicsi tó közelsége miatt.

Az első írásos emlék a városról egy 1391-es keltezéssel ellátott bírósági lejegyzés. 1542 és 1687 között a török uralta Szabadkát. Miután a település felszabadult, szívesen települtek itt le horvátok, magyarok, szerbek, németek,zsidók. 1699-ben Bácska egész területét az osztrák határőrvidékhez csatolták. Miután ezt 1743-ban megszüntették, Szabadka a császárnő kiváltság-levelével megkapta a "kamarai mező-város" címet és a Szent Mária elnevezést. 1779. január 22-én a szabadkaiak 266.666 forintért és 450 krajcárért vásárolták meg a szabad királyi város címet, és ettől kezdve a város neve Maria Theresiopolis.

A latin grammatikális iskolában 1747-ben kezdték meg a ferencesrendiek az oktatást, így a mai gimnázium Jugoszlávia legöregebb ilyen intézménye. 1806-ban a II. Ratio Educationis szellemében a gimnáziumi oktatás hatéves lett, és bevezették a német illetve az anyanyelv tanítását. A reformkor szellemében 1845-ben magyar lett a tanítási nyelv az addigi latin helyett. Szabadka város önkormányzata 1899-ben építtette fel a gimnázium jelenlegi épületét.

A rendezvényen 280 versenyző és tanár vett részt 1998. április 22-e és április 26-a között. Az ünnepélyes megnyitóra a Városháza dísztermében került sor. A szervezők mellett Kasza József polgármester üdvözölte a megjelenteket. A versenybizottság munkáját a zsűri elnöke dr.Urbán János irányította.

A találkozó díszvendégének, Cofman Judit matematikusnak az előadását a gimnázium dísztermében hallgathatták meg a résztvevők. Előadásának címe: A véges geometriák jelentősége a modern matematikában volt.

Az ötnapos programban városnézés, színház látogatás és kirándulások nyújtottak felejthetetlen élményt. A kirándulások végcéljai Újvidék és Zenta voltak.

1997 • Kaposvár

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A 6. Nemzetközi Magyar Matematika Versenynek a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium volt a házigazdája. A rendezvény szervezésének irányítását Kubatov Antal matematikatanár vállalta magára.

Kaposvár Somogy megye székhelye. Első okleveles adat 1009-ben a pécsi püspökség alapítólevelében fordul elő.Várát már a XIV. században említik okiratok. 1555-ben a várat elfoglalták a törökök, és 1686-ig egyik fontos erősségük volt. A XVIII. században a mezőváros az Eszterházyak kezére került.

Városháza A rendezvényt 1997. április 2-a és április 6-a között rendezték. A megnyitón, a Táncsics Mihály Gimnázium aulájában a verseny szervezője mellett Mihályfalvi László igazgató és Osváth Ferenc alpolgármester üdvözölte a jelenlevőket. Ezután került sor Moussong Gábor (ELTE TTK Geometria Tanszék) előadására. A versenyre Délvidékről 21, Erdélyből 58, Felvidékről 36, Kárpátaljáról 17, Magyarországról 83 diák érkezett.

Csiky Gergely Színház Rippl-Rónai József lakóháza. Az ötnapos programot színesítette a városnézés (melyet a város főépítésze vezetett), a színházi előadás, a Somogyi Táncegyüttes bemutatója, táncház és egy egésznapos kirándulás. A kirándulás érintette többek között Rippl-Rónai József lakóházát, Somogyvámost, Niklát illetve Keszthelyt, Szigligetet és Tihanyt.

1996 • Székelyudvarhely

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

Az 5. Nemzetközi Magyar Matematika Versenynek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium volt a házigazdája. A rendezvény megszervezésének irányítását Felszeghy Elemér iskolaigazgató és Kovács Lajos matematika tanár vállalták magukra.

A Hargita megyéhez tartozó Székelyudvarhely az Erdélyi-medence délkeleti részén, a Nagyküküllő folyása mentén fekszik. Neve először az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepelt Vduorel alakban. Mezővárosi rangját már Mátyás király korában, 1485-ben oklevél említi.Nevében a "Székely-" előtagot először Bethlen Gábor fejedelem használta 1613-ban. Székelyudvarhelyen több ízben tartottak székely nemzetgyűlést és székely hadiszemlét , itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya,főkirálybírája. Itt oldották meg Székelyföld peres ügyeit 1562-ig.A XVI. században hozzácsatoltak több közel eső falut, így a vidék kézműipari, kereskedelmi és művelődési központjává vált, ahogy 1702-ben Lakatos István nevezi, "az egész Székelyföld fővárosává".

Udvarhelyt gyakran "iskolavárosnak" is szokták nevezni . Római katolikus gimnáziuma- a Tamási Áron Gimnázium elődje- 1593-ban, református kollégiuma 1670-ben, az állami főreáliskola 1871-ben létesült. Ma a városban 10 középfokú iskola működik.

A Tamási Áron Gimnázium elődjében az 1850-es évekig latinul tanítottak, majd áttértek a magyar oktatási nyelvre. Az iskola épületei mind a Szent-Miklós hegyen álltak. Itt épült a kinőtt épületek helyén 1909-10 között a mai szecessziós iskolapalota. Az új iskolában kezdte meg tanulmányait a farkaslaki származású Tamási Áron, aki 1910-18 között végezte itt a gimnáziumot. A gimnázium 1990 óta viseli nevét.

A rendezvényen 1996. március 29-e és április 2-a között 21 délvidéki, 69 erdélyi, 36 felvidéki, 7 kárpátaljai és 63 magyarországi diák vett részt. Az ünnepélyes megnyitón a szervezők mellett Ferenczy Ferenc polgármester, Bencze Mihály a zsűri elnöke, Toró Tibor atomfizikus és Kányádi Sándor költő a város díszpolgárai köszöntötték a megjelenteket.

A szabadidős programot két kirándulás tette emlékezetessé. Az egyik Parajdon keresztül Marosvásárhelyre vezetett, ahol többek között lehetőség nyílt a Teleki-könyvtár és a Bolyai-emlékmúzeum megtekintésére. A résztvevők kegyelettel adóztak Bolyai Farkas és Bolyai János sírjánál. A másik kirándulás Csíksolymó érintésével Erdély egyik természeti kincséhez, a Békás-szoroshoz vezetett.

A megnyitón és esténként színvonalas kulturális műsorok színesítették a rendezvényt.

Közreműködtek a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanulói; a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Camerata kórusa, vezényelt: Orosz Pál József ; a bögözi Schola Cantorum régizene együttes; a Pipacsok Néptáncegyüttes, a Tamási Áron Gimnázium néptánc együttese és az Üszkürü Együttes.

A találkozón az alábbi előadások hangzottak el:

  • Balázs Márton (Kolozsvár): Valós egyenletek valós gyökeinek közelítő kiszámításáról
  • Bódi Béla (Debrecen): Az egyenletek megoldása gyökjelekkel
  • Finta Béla (Marosvásárhely): Erdős Pál egyik síkgeometriai sejtéséről és hasonló geometriai egyenlőtlenségekről
  • Finta Zoltán (Kolozsvár): Megjegyzések egy versenyfeladattal kapcsolatban
  • Kántor Sándor (Debrecen): Nemkorlátos poliéderek végszerű egyszerűsége
  • Kántor Sándorné (Debrecen): A Középiskolai Matematikai Lapok első megoldóiról
  • Kassay Gábor (Kolozsvár): A kétszemélyes mátrixjátékokról
  • Rendi Béla (Temesvár-Debrecen): A katasztrófaelméletről
  • Toró Tibor (Temesvár): Bolyai János és Albert Einstein álmainak megvalósulása felé
  • Deák Imre (Székelyudvarhely): Mértani haladványok alkalmazásai


1995 • Paks

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A 4. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyre Pakson, az Energetikai Szakképzési Intézetben került sor. A rendezvény megszervezését Árokszállási Tibor matematikatanár és Gálos István igazgató vállalta magára.

Budapesttől 110 km-re délre a Duna jobb partján fekszik Paks városa. 350-370 tájékán Valentiniánus római császár idején jelentős erődítmény állt a Sánc-hegyen, Lussonium néven. Az első írásos emlék egy pápai adóösszeírás 1333-ból. A török uralma alatt jelentős településsé nőtt, várat emelt a török, és nagyszámú katonaság állomásozott falai között. A török kiűzése után elnéptelenedett Paks, az 1689-es megyei összeírás meg sem említi. 1704-ben Rákóczi a dunántúli hadműveletek sikeres megvívása érdekében hídfőállást építtetett Vak Bottyán János kuruc generálissal a Sánc-hegyen. 1730-ban mezővárosi rangot kapott. Egymás után alakultak meg a kovács, kádár, szűcs, ács és molnár céhek. A céhes ipar fejlődésével párhuzamosan fejlődött a kereskedelem, kihasználva a Duna adta lehetőségeket. 1871-ben elveszítette mezővárosi rangját, 1966-ban megszűnt a kikötési lehetőség. A település lélekszáma csökkent, és csak 1970-ben gyarapodott újra, de ez már a várható nagy építkezés hírére alakult így. 1979-ben újra városi rangot kapott, lakossága megduplázódott. 1982 december 28-án kapcsolták rá az országos hálózatra a Paksi Atomerőmű első blokkját. Az első blokkot még további három követte, így a hazai villamosenergia fele innen származik.

Az Energetikai Szakképzési Intézet (ESZI) a Paksi Atomerőmű Rt. egyik igazgatósága az 1986. évi indulása óta. Az ESZI két tanintézet szerves egységéből áll:

  • a Paksi "Atomerőmű" Műszaki Szakközépiskola
  • Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar
  • Energetikus Mérnök Képzés

A szakközépiskola szakirányai dinamikusan igazodnak a környezet és a pályaválasztók igényeihez.

A rendezvényre 1995. március 31-e és április 4-e között került sor. A versenyen a Délvidékről 15, Erdélyből 50, Felvidékről 15 és Magyarországról 81 fő indult. Az ünnepélyes megnyitót a városi Művelődési Központban tartották. A résztvevőket köszöntötte Herczeg József, a város polgármestere, Szabó József az atomerőmű vezérigazgatója, Bencze Mihály az erdélyi csapat vezetője és Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének elnöke. A zsűri munkáját Reiman István irányította.

A négynapos programban szerepelt az atomerőmű megtekintése, városnézés, kirándulás Pécsre, zenés irodalmi est.

A találkozón az alábbi előadások hangzottak el:

  • Oláh György (Komárom): Geometriai egyenlőtlenségek
  • Csorba Ferenc (Győr): Geometriai szerkesztések
  • Bogdán Zoltán (Cegléd): Érdekes feladatok
  • Katz Sándor (Bonyhád): Számelméleti feladatok
  • Bencze Mihály (Brassó): Halmazfüggvények
  • Benedek Ilona (Vác): Színezések
  • Elek Ernő (Ungvár): Versenyfeladatok Kárpátaljáról
  • Weszely Tibor (Marosvásárhely): A Bolyaiakról
  • Bíró Judit (Sepsiszentgyörgy): Didaktikai kérdések.

1994 • Ungvár

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A 3. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt Ungváron az egyetem közgazdasági fakultásán rendezték meg. Fő szervezője Elek Ernő, a Kárpátaljai Területi Pedagógiai Intézet és Módszertani Központ matematikai kabinetjének vezetője volt.

Ung megye a legkorábbi magyarországi vármegyék közé tartozott. Kialakulása Szent István és Szent László kora közé tehető. A vár és a megye nevét az Ung folyóról kapta. A tatárjárás után épülhetett Ungvár kővára az Ung folyó partján a mai Gerény területén.Az ungi vár földjeit az Aba nemzetségtől 1332-ben Károly Róbert szerezte vissza, aki Drugeth Fülöpnek és Jánosnak adományozta a rozgonyi csatában mutatott vitézségükért.

Ekkor kezdhettek hozzá a mai ungvári vár felépítéséhez. A vár köré alakult ki a város három halmon. A keletin áll a vár, a délin a görög katolikus püspöki palota és székesegyház, a nyugatin az egykori vár megyeháza. Ungvár történetét a mohácsi csata után a császár és az erdélyi fejedelmek csatározásai illetve vallási villongások tették izgalmassá. A Thököly-szabadságharc és a Rákóczi-szabadságharc idején is fontos szerepet játszott.

Az összejövetelre 1994. április 15-e és április 19-e között 169 tanuló érkezett. Kárpátalját 16, Erdélyt 54, Felvidéket 29, Magyarországot 70 diák képviselte. A délvidéki diákok nem lehettek ott, mivel megtagadták tőlük a kiutazáshoz szükséges engedélyeket. Az ünnepélyes megnyitóra az Ifjúsági Palotában került sor. A zsűri elnöke Bódi Béla professzor volt.

A rendezvény ideje alatt a szervezők nagy gondot fordítottak arra, hogy a versenyzők és tanáraik minél jobban megismerjék szülőföldjüket és az ott élő embereket, valamint a kárpátaljai magyarság múltját és jelenét. Ezt segítették a színielőadások, a néptánc- és népzene bemutatók, valamint a Kárpátalján élő pedagógusok alkotásait bemutató tárlat is. A környék nevezetességeinek és történelmének megismeréséhez nagyban hozzájárult a kirándulás és a városnézés, amelyet szakértő idegenvezetés tett még emlékezetesebbé. A kirándulás során a résztvevők meglátogatták a munkácsi várat, megkoszorúzták a szolyvai mártírok emlékművét. Az út a Vereckei-hágóig vezetett.

1993 • Vác

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

A komáromi rendezvény nem maradt egyedül: 1993 áprilisában a váci Boronkay György Műszaki Középiskola adott otthont a II. Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek. A zsűri elnökének Reiman Istvánt kérték fel, a versenyen 219 tanuló mérte össze tudását.

Vác, a Duna partján elterülő város Pest megye harmadik legnagyobb települése, évezredek óta lakott hely. Az I. Géza alatt alapított Váci Egyházmegye központja, a történelmi Magyarország egyik kulcsfontosságú települése. A tatárjárás alatt a mongolok lerombolták a városi épületek nagy részét, ezután IV. Béla német telepesekkel népesítette be Vácot. A török pusztítás a békés idők fejlődésének vetett véget: többszöri ostrom után Vác török kézre került, és az 1686-os hadjárattal lett csak ismét Magyarország része.

A város ezután ismét gyors fejlődésnek indult, és az 1731. évi tűzvész ellenére is 1800 körülre kialakult a barokk városközpont. 1764-ben Mária Terézia látogatására itt építették meg az ország egyetlen Diadalívét. Az első vasútvonal 1846-os megnyitása után nem sokkal a szabadságharcban is fontos szerep jutott Vácnak, két csata is folyt itt. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés itt sem maradt el; csakúgy, mint szerte az országban, itt is kialakult a polgári élet minden szükséges feltétele.

Az 1950-es évektől az egyházi központ háttérbe szorult a bányavárossal szemben: a beáramló munkásság igényének kielégítésére itt is lakótelepek épültek. Vác legszebb épületei zömmel egyháziak: a klasszicista székesegyház, a püspöki palota, különböző szerzetesrendek, mint a piaristák és a ferencesek rendházai, de itt található a Siketnémák Országos Intézete is.

A Boronkay György Műszaki Középiskola első tanévét 1950-ben kezdte 21. sz. Általános Gépészeti Technikum néven. Az első évben 138 diák járt az iskolába. Ezután néhány évi folyamatos költözés után a váci gimnázium épületében találtak otthonra, és 1955-ben felvették Lőwy Sándor nevét. 1973-ra a technikusi képzés átszervezéséből adódóan a név ismét változott: Lőwy Sándor Gépipari és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskolának hívják innentől az intézményt.

1978 és 1982 között beindult az iskolában a műszer- és villamosipari képzés is. A rendszerváltás környékén a műszaki képzés még inkább kiteljesedett és kiegészült a modern szakmák műveléséhez elengedhetetlen készségek oktatásával is, és az iskola felvette Boronkay György nevét. A középiskola és gimnázium a magyarországi matematikai tehetséggondozás egyik fontos intézménye, tanulói rendszeresen részt vesznek a különböző megyei és országos matematikai versenyeken, ahol szép eredményeket érnek el.

A találkozón az alábbi előadások hangzottak el:

  • Benkő József (Brassó): Az integrál fogalmának fejlődése
  • Csorba Ferenc (Győr): Egyenlőtlenségek
  • Pálmai Lóránt (Budapest): Geometriai problémák
  • Weszely Tibor (Marosvásárhely): A Bolyai-geometriáról
  • Róka Sándor (Nyíregyháza): Geometriai problémák megoldása vektorokkal
  • Mészáros József (Galánta): Tallózások
  • Bencze Mihály (Brassó): Egyenlőtlenségek
  • Oláh György (Komárom): Vegyes feladatok
  • Hortobágyi István (Budapest): Kombinatorikus geometriák
  • Ambrus András (Budapest): Problémamegoldási stratégiák

1992 • Révkomárom

Feladatok és megoldások

Eredmények

Beszámoló

Az 1. Nemzetközi Magyar Matematika Versenynek a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium adott otthont. Miután először került sor a tágabb régiót átfogó magyar matematikai találkozóra, megszervezése különösen nagy munkát jelentett. Ezt a feladatot Oláh György tanár úr vállalta magára. Klapka tér.

Komáromot nyugaton a Duna, északon a Vág határolja. A két folyó találkozásánál terül el a város. A római birodalom idején erődítmény állt a Duna partján. Komáromot első ízben a bakonybéli apátság 1037. évi oklevele említi, amelyet I. István király adományozott. A vár körül eredetileg három község épült: Komáromfalva, Andrásfalva és Keszifalva. A községek egyesülésével létrejött mezővárosnak IV.Béla király 1265-ben "királyi város" címet adományozott. Mária Terézia pedig szabad királyi várossá minősítette. A mohácsi csata után egyedülálló lehetőséget nyert Komárom vára. Bécs biztonsága tette szükségessé a vár első megerősítését. 1809-ben a napóleoni háború győri csatavesztése után I. Ferenc császár egész udvarnépével a komáromi várba menekült. 1849-ben Klapka György vezetésével hét hónapon át védték a várat az osztrák és az orosz seregek ostromától.

A rendezvény 1992. április 9-én az ünnepélyes megnyitóval kezdődött, melyen többek között Kálmán Attila, az MKM akkori államtitkára is köszöntötte a résztvevőket. Ezután került sor Reiman István Bolyai János című előadására. A versenyen Délvidékről 22,Erdélyből 44, Felvidékről 44, Kárpátaljáról 8, Magyarországról 44 diák vett részt. A további programot számos várostörténeti előadás, kulturális rendezvény gazdagította.


A találkozón az alábbi előadások hangzottak el:

  • Rábai Imre: Mi a cifra?
  • Urbán János: Érdekes görbék
  • Ambrus András: Indirekt bizonyítások
  • Keszegh István és Keszegh Tünde : Középpontos hasonlóság
  • Hortobágyi István: Tetraéder geometria
  • Balázs Lajos: Geometriai egyenlőtlenségek
  • Göndöcs László: A Rákóczi Szövetség tevékenysége
  • Elek Ernő: Kárpátalján folyó matematikaoktatásról és -versenyekről
  • Gazda István: Régi magyar tudósok
  • Scharnitzky Viktor: Sávok kitöltése szabályos sokszögekkel
  • Peller József: A kimerítés módszeréről
  • Bencze Mihály: Vegyes feladatok
  • Csorba Ferenc: Vegyes feladatok
  • Pintér Ferenc: A háromszög nevezetes pontjairól
  • Mészáros József: A KÖMAL-ban kitűzött feladatok.